Pink Floyd: The Piper At The Gates Of Down (1967/2018/2022)
Egy igazi angol pszichedelikus rock legenda kerül most terítékre! Nos a ,,The Piper At The Gates Of Down” című nagylemez nem tipikusan a Pink Floyd zenekar utóbbi évtizedekben történő zenei pályafutásának karakteres alkotása, azonban jól érzékelteti a hallgatóval, hogy honnan indult az együttes.
Amikor 1967. augusztus 5-én a lemezboltok polcaira került ez a zenei kuriózumnak számító nagylemez, akkor még senki sem gondolta volna, hogy hány újrakiadást fog megélni! Az EMI Records lemezkiadó Columbia Records leányvállalata vállalta magára a megjelentetést mind monó (SX 6157), mind sztereó (SCX 6157) változatban.
A későbbi kiadások szinte egytől-egyig a sztereó változat utánnyomásai, vagy alternatív keverései voltak. Csak mostanában ütötte fel fejét az a lemezkiadói tendencia, hogy ha monó változat mesterszalag rendelkezésre áll, akkor a monó változatot is piacra dobják. Ez természetesen mindig nagy örömet jelent a profi lemezgyűjtők számára, mivel jellemzően a monó változatokat rögzítették és jelentették meg először.
Az utóbbi évek bővelkedtek a monó kiadások megjelentetésében, mivel 2018-ban és 2022-ben is sor került erre! A lemezkiadó ekkor már hosszú ideje a Pink Floyd Records volt. Először tehát 2018-ban, az úgynevezett Record Store Day keretében találkozhattunk az eredeti monó keverés megújításával analóg lemezen (PFRLP26/0190295690199). Itt nem pusztán csak arról volt szó, hogy az eredeti monó keverésű albumot autentikus külsővel hozzáférhetővé teszik, hanem különleges csomagolásban történt mindez, ráadásul járt a kiadványhoz egy poszter is, ami az eredeti nagylemez hátulján látható árnykép valódi fényképét tartalmazta. Így már látszik az, hogy a zenészek egymás mögé álltak egy idétlen fénykép kedvéért. A lemezcímke aranybarna alapon fekete feliratos volt Columbia Records emblémával ellátva.
A 2022-es kiadás már kevésbé zavart sok vizet, ugyanakkor örömmel töltötte el a lemezgyűjtőket, mivel sokan nem tudtak, vagy lemaradtak a 2018-as kiadványról. A keverés mit sem változott, a kiadási dátum a lemezborítón 2018-as volt. Ami viszont problémás volt, az a lemez állapota. A nagylemez csomagolásának lefejtését követően a boldog tulajdonos arcára fagyott az örömteli mosoly, mivel azt konstatálhatta, hogy a kezében lévő lemezkorong feltűnően karcos és koszos is. Ismét megjegyzendő, hogy egy gyűjtő számára érthetetlen az a nemtörődömség, amellyel a lemezcsomagolásának felbontását követően találkozik. Ilyenkor értetlenül szemléli - jelen esetben kivételesen nem - a sok esetben nejlonozás nélküli papír belsőtokokat, amik összekarcolják a puha műanyag felületet, illetve azt a kosz mennyiséget a barázdákban, aminek - figyelemmel arra, hogy új lemezről van szó - semmi keresnivalója nincs ott! Az már csak hab a tortán, ha a túl feszes csomagolás és helytelen tömeges tárolás következtében a lemez már elvetemedett állapotba kerül boldog, vagy inkább - annak láttán - boldogtalan tulajdonosához.
Leszámítva tehát a nagylemez állapotát, azért a hangzás kifejezetten dinamikus, és a karcok mennyiségéhez képest viszonylag kis zajjal játszható! A katalógusszám is megváltozott (PFRLP38/0190295024406), miként a lemezcímke. Ez utóbbi ugyanis fordítottja lett a 2018-as kiadás színeinek, azaz fekete alapon látható az aranybarna felírat és kiadói embléma.
Érdemes tehát ezt a monó keverést tartalmazó analóg lemezt valamelyik említett változatban beszerezni, mivel most - különösen az utóbbi, 2022-es kiadás - még elérhető talán emberinek mondható vételáron. De ki tudja, mit hoz a jövő?
