Manfred Mann: Mann Made (1965)

Az angol Manfred Mann együttes második albuma méltó folytatása volt az elsőnek (,,The Five Faces Of Manfred Mann”). Kiválóan ötvözte a blues, a jazz és a beat zenét. Talán még több jazz elemet tartalmazott.

Nagy-Britanniában ez volt a második, míg az Egyesült Államokban a negyedik albumuk. A nagylemez érdekessége, hogy azt mindkét ország azonos számösszeállítással, de eltérő lemezkiadóval jelentette meg monó és sztereó változatban egyaránt. Az előbbi 1965. október 8-án az EMI lemeztársaság leányvállalata, a His Master’s Voice (CLP 1911/CSD 1628), míg az utóbbi 1965. november 5-én az ASCOT Records (ALM 13024/ALS 13024) jóvoltából látott napvilágot. A kanadai kiadás néhány számban eltéréseket tartalmazott a már említettekhez képest, és csupán monó változatban jelent meg 1966. június 6-án a Capitol Records jóvoltából.

A nagylemez zeneanyagának felvételi munkálataira az Abbey Road Studios-nál került sor 1965. január 11-e és június 10-e között. A hangmérnök a legendás Norman ,,Hurricane” Smith volt. Ezek közül öt volt saját szerzemény, míg nyolc feldolgozás. Szép, egységesen magas színvonalú nagylemez született az öt zenekari tag jóvoltából.

Közreműködött tehát Paul Jones (ének, szájharmonika), Mike Vickers (gitár, fuvola, szaxofon, ének), Tom McGuinness (basszusgitár, ének), Manfred Mann (orgona, zongora, ének) és természetesen a kitűnő Mike Hugg (dob, vibrafon).

Két ’50-es évekbeli sláger számra is felfigyelhet a hallgató: ,,Since I Don’t Have You” (The Skyliners) és ,,You Don’t Know Me” (Eddy Arnold). Ugyanakkor hallható rajta a mára már klasszikussá vált ,,Stormy Monday Blues” című lassú blues is, melynek eredeti előadója a legendás amerikai blues gitáros, T-Bone Walker volt. Igaz 1947-ben nem ezt a címet viselte, hanem azt, hogy ,,Call It Stormy Monday But Tuesdays Is Just As Bad”.