Eric Clapton: Me And Mr Johnson (2004)

Eric Clapton: Me And Mr Johnson (2004)

Elérkezett 2004-ben az idő, hogy megjelenjen az angol blues gitáros, Eric Clapton tizenötödik stúdióalbuma. A nagylemez érdekessége, hogy eredetileg nem annak szánták a stúdiómunka üresjárataiban felvett számokat. Csak zenélgettek. Robert Johnson blues gitáros egyébként is Clapton nagy kedvence volt.

Figyelemre méltó tény, hogy a nagylemez az Egyesült Államokban első helyezett lett az eladási listákon. Ez ám az elismerés. Most tehát bemutatkozik Eric Clapton eladási számok szerinti legjobb nagylemeze. Tömény blues, semmi melankolikus, slágergyanús sallang. Egyedül talán az angol The Rolling Stones együttes 2016-os ,,Blue And Lonesome” albuma sikerült ilyen színvonalasra!

Az album a Reprise Records jóvoltából látott napvilágot 2004. március 23-án. Kiadásra került mind CD-lemez, mind pedig analóglemez formátumban is. Borítója a művész, Sir Peter Blake által készített festmény, mely Robert Johnsont és Eric Claptont ábrázolja. Kizárólag Robert Johnson szerzeményeit tartalmazta, szám szerint tizennégyet, melyek - mint már említettük - 2004-ben kerültek rögzítésre.

Eric Clapton énekelt, gitározott és slide gitáron játszott. A slide gitár egyébként nem más, mint az üvegnyak, avagy slide gyűrű segítségével megszólaltatott gitár. Lényege a slide gyűrű csúsztatása a gitár húrjain, ettől a speciális hangzás. Zenésztársak voltak továbbá Andy Fearweather-Low (gitár), Doyle Bramhall II (gitár, slide gitár), Billy Preston (zongora, orgona), Nathan East (basszusgitár egy kivételével valamennyi számban), Pino Palladino (basszusgitár csupán a lemez ötödik számában), Steve Gadd (dob egy kivételével valamennyi számban), James Lee Keltner (dob csupán a lemez ötödik számában), valamint Jerry Portnoy (szájharmonika). Nem mellékesen, részben Clapton volt az album producere is.

Jobbnál jobb blues számokat hallhat az a lemezgyűjtő, aki beruház erre a kiváló nagylemezre. Két szám mindenesetre azonnal felismerhető azok számára, akik kedvelik a két angol együttes, a The Rolling Stones és a Fleetwood Mac zenéjét. Az előbbinek a ,,Let It Bleed” (1969) albumán hallható a ,,Love In Vain”, míg az utóbbinak a ,,Peter Green’s Fleetwood Mac”(1968) albumán a ,,Hell Hound On My Trail” című szám.