A hónap lemeze - 2024 április

Giles, Giles And Fripp: The Cheerful Insanity Of Giles, Giles And Fripp (1968)

Feltehetően sokan kedvelik a híres angol progresszív rock zenekart, a King Crimsont. Nyilván felkapják a fejüket a Giles és a Fripp nevek hallatán. Nos, ez a két angol zenekar közös gyökerekkel rendelkezik. A már így is elvont zenei világ fog a King Crimson együttesben még jobban (inkább a keményebb progresszív rock vonalat erősítve) testet ölteni.

A Giles, Giles And Fripp nevű zenekar 1967-ben alakult meg. Mivel ez az időszak a pszichedelikus rock virágzásával egyidőre volt tehető, ezért az egy évvel később, 1968-ban kiadott ,,The Cheerful Insenity Of Giles, Giles And Fripp” című egyetlen nagylemezén is ilyen zenei hangzással próbálkozott. A számok között narrátor hang, esetünkben Robert Fripp gitáros és Michael Giles dobos beszéli el - mintegy összekötő jelleggel - a zenei történetet. Megjegyzendő, hogy az angol Small Faces zenekar ,,Ogdens Nut Gone Flake” című szintén 1968-as és a The End együttes ,,Introspection” című 1969-es nagylemeze is ugyanezt a stílust használta fel.

A háromtagú zenekar, Robert Fripp (gitár, mellotron); Peter Giles (basszusgitár, ének) és Michael Giles (dob, ének) a londoni Decca Studios No. 2. alatt készítette el a tizenhárom számot tartalmazó, ,,The Cheerful Insenity Of Giles, Giles And Fripp” című nagylemezét, melyet a Deram Records lemezkiadó, a Decca Records - pszichedelikus és progresszív rock zenei felvételeket megjelentető - leányvállalata dobott piacra 1968. szeptember 13-án. A felvételek, melyek 1968. február 26-a és május 18-a között keletkeztek, mind monó (DML 1022), mind sztereó (SML 1022) változatban kiadásra kerültek. Jellemző volt rájuk a folk rock és a jazz zenei hatás is.

Az amerikai és kanadai kiadások címe azonos volt, ám borítójuk teljesen más fotót tartalmazott az együttesről, ráadásul csupán sztereó (DES 18019) változatban kerültek kiadásra a London Records leányvállalat, a Deram Records gondozásában.

A nagylemez különleges zenei élményt kínál a türelmes hallgatójának, melyhez a három zenekari tagon kívül számos zenész hozzájárult. Többek között Ted Barker és Cliff Harsy (harsona); Raymond Cohen, Gerry Fields, Kelly Isacs, Boris Pecker, William Reid és G. Sallisbury (hegedű); John Coulling és Rebecca Patten (cselló); Mike Hill és Nicky Hopkins (billentyűsök), valamint a The Breakaways énekegyüttes.

Izgalmas album a ,,The Cheerful Insenity Of Giles, Giles And Fripp”, melynek ott a hely minden komolyabb lemezgyűjteményben.