A hónap lemeze - 2022 október

Chicago Transit Authority: Chicago Transit Authority (1969)

Ki ne ismerné a neves amerikai, fúziós rock zenét játszó Chicago együttest. A fúziós rock jelen esetben azt jelenti, hogy zenei világa erőteljes jazz és blues stílusjegyeket mutat. Megjegyzendő, hogy csak a bemutatkozó albumon szerepelt ,,Chicago Transit Authority” néven az együttes. Minden további albumon Chicago olvasható. Hát, talán úgy vélték, hogy ezt könnyebben megjegyzik a rajongóik. Egyébként a második nagylemez borítóján volt először látható a mára már legendássá vált a zenekart szimbolizáló embléma is!

Úgy tűnik, az 1969-es év jól sikerült az együttes életében, mivel nem csupán a ,,Chicago Transit Authority” című nagylemezt, hanem a következő ,,Chicago” címűt is rögzítették - a New York City-ben található Columbia 30th Street Studio-nál. A helynek már volt tapasztalata hasonló zenei műfajú együttes tekintetében, tudniillik előttük - az ekkorra már befutott zenekar - a Blood, Sweat & Tears nagylemezek felvételi munkálataira is itt került sor.

A zenekar eredetileg 1967-ben The Big Thing néven alakult meg, mely nevet később tagjai Chicago-ra változtatták, mintegy utalva ezzel zenéjük blues gyökereire, illetve alapítási helyükre. A következő évben, azaz 1968-ban, leszerződtek a Columbia Recordshoz, és 1969. január 27-e és 30-a között rögzítették bemutatkozó nagylemezüket, még pedig kizárólag sztereó változatban (GP 8/CS 9809/CS 9836). Érdekessége, hogy a zenei anyagnak oly bővében voltak, hogy mindjárt dupla nagylemez született. Sőt, néhány felvétel, mint például a ,,Wake Up Sunshine”; az ,,It Better And Soon” (,,Chicago”/1970) és a ,,Loneliness Is Just A Word” (,,Chicago III”/1971), csupán a következő albumokra fért rá, amelyek egyébként szintén dupla nagylemezek voltak. A nagylemez producere az a James William Guercio volt, aki már a The Buckinghams és a Blood, Sweat & Tears felvételeinél is bizonyította tehetségét!

E nagyszerű albumon a következő zenészek működtek közre: Peter Cetera (ének, basszusgitár); Terry Kath (ének, gitár); Robert Lamm (billentyűsök); Lee Loughnane (trombita, fa ütőhangszer, ének); James Pankow (harsona, kolomp); Walter Parazaider (szaxofon, csörgődob, ének) és végül, de nem utolsósorban Danny Seraphine (dob, ütősök).

A ,,Chicago Transit Authority” 1969. április 28-án került a lemezboltok polcaira. Szép terjedelmes alkotás lett. Akkoriban nem volt jellemző, hogy valaki mindjárt egy dupla nagylemezzel rukkoljon elő. Általában más együttesnek az is gondot okozott, hogy évi egy albumot produkáljon! Érdekes, hogy a nagylemez saját hazájában rosszabb, 17. helyezésig jutott csak el, nem úgy az Egyesült Királyságban, ahol az előkelő 9. helyig meg sem állt!

Lemezoldalanként egyformán három-három felvételt tartalmazott a bemutatkozó album, azaz mindösszesen tizenkettőt. Az első felvétel érdekessége (,,Introduction”), hogy tartalmaz egy basszus hibát körülbelül az első perc környékén. Természetesen ez nem rontja le annak dinamikáját! Elképesztően jó a basszusgitár hangja az egész nagylemezen!

Nehéz lenne bármelyik számot is kiragadni, mivel a dupla nagylemez egységesen jól sikerült. Mondjuk az ,,I’m A Man” kedvelt koncert repertoár elem volt. A zeneanyagból - 1969 és 1970 közötti időszakban - három kislemezt jelentetett meg a Columbia Records (,,Questions 67 And 68”/,,I’m A Man”; ,,Beginnings”/,,Poem 58”; ,,Does Anybody Really Know What Time It Is?”/,,Listen”).

Az első igazi átkeverése 1974-ben, az úgynevezett quadrofon kiadások őrületének csúcsán került sor (GQ 33255/CQ 33256/CQ 33257), míg a másik, lényegében újrakeverési munkálatra 1984-ben, a Mobil Fidelity Sound Lab jóvoltából, félsebességgel vágva és a Victor Company Of Japan Ltd. gyártósora által készítve (MFSL 2-128).

Nem mehetünk el szó nélkül a 2002-ben, a Rhino Records jóvoltából kiadott következő újrakeverés mellett sem. Ez CD-lemez formátumban volt elérhető (8122-76171-2). Ekkor kezdtek el először variálni a fúvósok hangerejével, megszólalási helyével a felvételeken! De még így is tűrhető volt az eredmény. Az utolsó igazi átkeverési munka a Rhino Entertainment Company részéről 2019-ben a nagylemez ötvenedik évfordulós (50th Anniversary Remix) kiadásakor történt. A hallgatónak az az érzése támad, hogy a dögös basszus - az album jelentős részén - le lett halkítva a fúvósok és az ének javára. Kissé monós (jobb-középre koncentrálódó) hangzású keverést sikerült összehozni. Nem biztos, hogy ez az eredeti kiadás mellett labdába rúghat! Mondjuk, aki nem ismeri csak ezt a kiadást, annak biztosan tetszeni fog, mely mind CD-lemez (0603497851744), mind pedig analóg lemez formátumban (RR1 76171/0603497851744) kiadásra került.

További érdekessége a nagylemez ötvenedik évfordulós kiadványának, hogy azon az eredeti első megjelenési dátum - 1969 helyett tévesen - 1970-nek van feltüntetve!

Az amerikai Friday Music lemezkiadó jelentkezett 2021-ben egy piros, míg 2022-ben egy piros árnyalatú anyagra nyomott analóg lemez kiadással.

A dupla nagylemez mérföldkő a fúvósokkal megerősített fúziós rockzene világában. Kiköveteli magának a rangos helyet a hasonló stílusú amerikai Blood, Sweat & Tears, The Flock, Dreams, Heaven, Chase; a kanadai Lighthouse; vagy éppen az angol If együttesek mellett. A ,,Chicago Transit Authority” nagylemez egy igazi klasszikus, melynek ott a helye minden komolyabb lemezgyűjteményben.

You Tube:

Az eredeti 1969-es keverés:

https://www.youtube.com/watch?v=AFjkn4w_Ras

A 2002-es keverés:

You Tube:

https://www.youtube.com/watch?v=19gCLq-Zmnw&list=PLVMgMdYqIEkboVaFK7HUlFXlRqa4DPXv6

A 2019-es ötvenedik évfordulós újrakeverés:

You Tube:

https://www.youtube.com/watch?v=J9K3kpxsHTQ&list=OLAK5uy_ngcq0aMOU67inLZIdr7GKErqd5IL3pzUs&index=1