A hónap lemeze - 2022 május

Status Quo: Picturesque Matchstickable Messages From The Status Quo (1968)

Ismerkedjünk meg az egyik legismertebb angol rock zenekar bemutatkozó, kissé hosszú és szokatlan című nagylemezével. A hangzás ezúttal pszichedelikus beat, nem pedig nem rock. Hát nem akármilyen bemutatkozás volt ez 1968-ban, az már egyszer biztos. Kiforrott és hibátlan zenei élmény professzionális és jól összeszokott zenészek jóvoltából!

A zenészek nem 1968-ban, hanem évekkel korábban kezdték meg pályafutásukat. Először a The Spectres, majd pedig a Traffic Jam nevet viselték, míg nem megmaradtak a Status Quo elnevezésnél. Felvételeik kiadójául a neves Pye Records lemezkiadót választották, és ezen lemezkiadó által működtetett londoni stúdióban (Pye Studios) rögzítették a ,,Picturesque Matchstickable Messages From The Status Quo” című nagyszerű albumukat 1968 január és szeptember közötti időszakban. A lemezkiadó 1968. szeptember 27-én mind monó (NPL 18220), mind sztereó (NSPL 18220) változatban megjelentette azt.

Az Egyesült Államokban is kiadásra került a Cadet Concept lemezkiadó jóvoltából, de csupán sztereó változatban (LPS 315) és két szám elhagyásával. Azért ezzel a tíz számmal is ütős maradt! A címet - mely valljuk meg egyszerűen megjegyezhetetlennek bizonyult - pedig lerövidítették (,,Messages From The Status Quo”).

A tizenkét számos nagylemezen három kislemez első oldal is helyet kapott: ,,Pictures Of Matchstick Men” (1968. január 5-i megjelenéssel); ,,Black Veils Of Melancholy” (1968. március 29-i megjelenéssel) és végül a ,,Ice In The Sun” (1968. július 26-i megjelenéssel)! Hát ekkorát még senki nem durrantott egy nagylemezen a slágerek terén! Emellett három ismert feldolgozással is nagyot alkottak (,,Spicks And Specks”/The Bee Gees; ,,Sheila”/Tommy Roe; ,,Green Tambourine”/Lemon Pipers) . De a legjobbak a saját szerzeményeik voltak ,,When My Mind Is Not Live”; ,,Elizabeth Dreams”; ,,Paradise Flat”; ,,Technicolor Dreams” és a ,,Sunny Cellophane Skies”)!

Az őt zenész (Francis Rossi/szólógitár, ének; Rick Parfitt/ritmusgitár, ének; Alan Lancaster/ basszusgitár; John Coghlan/dob; Roy Lynes/ orgona) igazán kitett magáért és lényegében 1968 egyik legnagyszerűbb nagylemezét alkotta meg. Minden komolyabb lemezgyűjteményben ott a helye! Aki úgy véli, hogy az eredeti a legjobb választás, jó mélyen a zsebébe kell, hogy nyúljon, mivel egy monó változatért 200 angol fontot, míg egy jó állapotú sztereó változatért 175 angol fontot is elkérnek!

A nagylemez számtalan kiadást ért meg a megjelenése idejétől napjainkig. A legismertebbek az Universal UMC lemezkiadó dupla CD-lemezes változata 2009-ből (1799861/monó és sztereó változatok számtalan bónuszszámmal); az ezzel teljesen megegyező Sanctuary Records féle változat 2012-ből (dupla CD-lemez, 600753374832); a 2020-as holland Music On Vinyl lemezkiadó dupla analóg lemezes változata (monó és sztereó változatok sárga műanyagra nyomva/MOVLP2731) és ugyanennek a lemezkiadónak a 2021-es analóg lemezes kiadása (sztereó változat/MOVLP1864).