Liverpool Five: Arrive (1966)
Ez a rendkívül ismeretlen angol zenekar – bármily hihetetlen is – már 1963-ban megalakult, méghozzá a következő tagokkal: Steve Laine ének; Ken Cox gitár, ének; Dave Burgess basszusgitár, ének; Ron Henley billentyűsök, szaxofon, ének és Jimmy May dob, ének.
Kezdetben a nevük Steve Laine Combo volt, melyet a német és osztrák turnék során 1964-ben The Five Liverpools-ra változtattak. Németországban - a CBS Records jóvoltából - 1965-ben ,,Tokio International” címmel egy nagylemezt meg is jelentettek. Ez nem sok vizet zavart abban az időszakban, amikor jobbnál jobb együttesek lemezeit lehetett leemelni a lemezboltok polcairól!
Nem csüggedtek, nekivágtak az Egyesült Államoknak, hátha ott megcsinálják a szerencséjüket. A nevük ekkorra már Liverpool Five volt. Ha nem is sikerült nagy karriert elérniük, azonban két igazán jó nagylemezt produkáltak! 1966-ban az ,,Arrive”, míg 1967-ben az ,,Out Of Sight” címűt. A lemezborítók képei feltehetően egy helyen és időben készülhettek a kaliforniai tengerparton.
Az 1966-os ,,Arrive” nagylemezt júniusban, az RCA Victor lemezkiadó jóvoltából látott napvilágot. Az ekkor divatos kiadói ,,Dynagroove” minősítéssel! A felvételi munkálatok az RCA Victor Studios-nál készültek Hollywoodban és Nashville-ben. Az album mind monó (LPM 3583), mind sztereó (LSP 3583) változatban kiadásra került. Bátran nevezhetjük koppintós zenekarnak a The Liverpool Five-ot, mivel egyetlen saját szerzeményt sem tudott produkálni.
A nagylemez tizenkét száma ennek ellenére egy teljesen egyéni előadásmódot tükröz. Minden szám profin hangszerelt, amatőrködésnek nyoma sincs! Az elektromos zongora igényesen uralja a hangszerek kavalkádját. Az ének is rendkívül jól van megkomponálva! A legjobb számok a ,,Sister Love” (Curtis Mayfield), ,,I’m Not Your Stepping Stone” (T. Boyce – B. Hart), ,,A Shot Of Rhythm And Blues” (T. Thompson), ,,That’s What Love Will Do (To You) (Curtis Mayfield), ,,I Just Can’t Belive It” (Barry DeVorzon - Bodie Chandler) és végül az ugyancsak amerikai The Remains zenekar által is előadott ,,Heart” (Aber, Clark Hatch).
Aki teheti, szerezze be ezt a nagyszerű nagylemezt a lemezgyűjteményébe. Nem fogja megbánni! Angol zene amerikai előadásmódban!
Az amerikai The Turtles zenekar 1967-es, ,,Happy Together” című legendás albumának amerikai és az angol változata szöges eltérést mutatott, mivel az utóbbin a mind a lemezoldalakat, mind a számokat átvariálták. Minek? Ráadásul az angolok voltak olyan tökéletlenek, hogy a fantasztikus sztereó változatot ki sem adták!
The Turtles: Happy Together (1967)
You Tube:
https://www.youtube.com/watch?v=6qPn0q6Z-ao
Az 1960-as évek második felében két olyan amerikai pszichedelikus beatzenét játszó együttes is létezett, melyik valamilyen oknál fogva nem rendelkezett basszusgitáros zenésszel. Mindkettőben volt énekes, gitáros, billentyűs és dobos. Az egyik a The Young Rascals, a másik a The Doors volt.
You Tube:
The Young Rascals: The Young Rascals Including ,,Good Lovin’ ” (1966)
https://www.youtube.com/watch?v=aBFFvdTcHnY&list=PLX66jEixZe1zmqwxYYlWz9e3RtRSTgC-g&index=1
The Doors: The Doors (1967)
https://www.youtube.com/watch?v=Dl-htFNTDKk
Az angol Ten Years After nevű blues rock együttes érthetetlen módon előbb adott ki nagylemezt, mint kislemezt. Ez nem volt bevett szokás akkoriban. Az előbbi 1967-ben jelent meg (,,Ten Years After”), az utóbbi meg 1968-ban (,,Portable People”/,,Sounds”).
You Tube:
Ten Years After: Ten Years After (1967)
https://www.youtube.com/watch?v=ebpg0lz3PY8&list=PLn4vt2ADRpNSV2Ze8Kw24Wnx-egeIuaPz
Ten Years After: Portable People (1968)
https://www.youtube.com/watch?v=jcTwXlZfK2o
Források: White Whale Records; London Records; Atlantic Records; Elektra Records; Deram Records; www.discogs.com