a hónap lemeze - 2019 szeptember

Bread: Bread (1969)

Ezt a címet az amerikai Bread együttes érdemelte ki bemutatkozó albumával. A lemezt 1969-ben rögzítették az Elektra Sound Recorders stúdiónál, és még ez év szeptemberében a boltokba került. Az album kizárólag sztereó változatban került rögzítésre. Az Elektra Records jelentette meg (EKS-74044), mégpedig piros címkével, mivel ebben az évben került sor az aranybarna címke lecserélésére.

Az album fantasztikusan egységes, minden részletében kidolgozott, magas szintű hangszeres tudásról tesz tanúbizonyságot. Minden bizonnyal stúdió zenészek alkotása. Annak ellenére, hogy mindössze három tagja volt a zenekarnak, számtalan hangszert szólaltatnak meg. Minden hangszer akkor és ott szólal meg, ahol kell. Érdekessége a lemeznek, hogy kizárólag saját felvételeket tartalmaz.

A lemezről több demó kislemez, és kislemez került kiadásra. Az igazi sláger róla azonban csak egy évvel később 1970 szeptemberében került kiadásra: ,,It Don’t Matter To Me”/,,Call On Me”.

A lemez minden száma gyönyörűen kidolgozott, szép vokális megoldásokkal. A legjobb felvételei a feni számon kívül: ,,Dismal Day”, ,,Could I”, ,,Don’t Shut Me Out”, ,,You Cant’t Measure The Cost”, valamint a ,,Family Doctor”.

A zenekar tagjain kívül (David Gates, James Griffin, Robb Royer) két dobos (Jim Gordon, Ron Edgar) működött közre az album elkészítésében.

Források: Discogs, Wikipedia, www.cvinyl.com

Lemez címe:
Bread
Előadó:
Bread
Megjelenés dátuma:
1969
Műfaj:
Pop Rock / Klasszikus Rock
Források:
Discogs, Wikipedia, cvinyl.com
Youtube link
Kaleidoszkóp

A Columbia Records jóvoltából 1964-ben megjelent a Simon and Garfunkel bemutatkozó albuma a ,,Wednesday Morning, 3 A. M.”. Ez a lemez teljes egészében akusztikus hangszerelésű volt, és tartalmazta az egyik legsikerültebb felvételüket, a ,,The Sounds of Silence” című dalt. A meglepő fordulat akkor következett be, amikor 1966-ban az együttes elkészítette ,,Sounds of Silence” című albumát, amelyen ugyancsak szerepelt a korábbi azonos című dal, azonban ezúttal elektromos zenekari változatban. A ,,Sounds of Silence” ettől fogva igazi nagy sláger lett.

A Manfred Mann zenekar 1969-ben feloszlott, azonban az orgonista Manfred Mann és a dobos Mike Hugg megalakították a progresszív rock és free jazz keverékét játszó Manfred Mann Chapter Three nevű együttest. Érdekesség, hogy a dobos ezúttal zongorista lett, valamint, hogy mindössze két albumot készítettek el, melyet a Philips Records Vertigo leányvállalata jelentetett meg (Manfred Mann Chapter Three, 1969; Volume Two, 1970).

Készültek olyan lemezek, melyeken jellemzően egy zenész játszott szinte mindegyik hangszeren, csupán egy-egy további zenész működött közre mintegy kisegítő jelleggel. (Senki sem tökéletes.) Ilyen volt John Mayall: The Blues Alone (1967), illetve Shuggie Otis: Freedom Flight (1971) című albuma.

Források: Discogs, Wikipedia

Vissza a cikkekhez
designed by peterteszary
Top magnifiercrossmenuchevron-down linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram