The Butterfield Blues Band: East-West (1966)
A választás a The Butterfield Blues Band: East-West című albumára esett. Ez az album kiválóan bizonyította, hogy a blues zenének igen is van jövője. Az sem mellékes, hogy a zenekar többségében fehér zenészekből állt. Megjegyzendő, hogy a ritmus szekció precíz ütemeit fekete zenészek adták.
A mára már legendássá vált albumot 1966 júniusában rögzítették a chicagói Chess Studiosnál a legendás 2120 South Michigan Avenue szám alatt. Aki nem tudná, a The Rolling Stones: 12 X 5 című albuma is tartalmazott a stúdió címére utaló elnevezésű számot annak a tiszteletére, hogy lehetőségük adódott ezen stúdióban felvételek rögzítésére.
A lemezt 1966 augusztusában adta ki az Elektra Records (EKL 315 monó/EKS 7315 sztereó). Az album legjobb felvételei Robert Johnson ,,Walkin’ Blues”, Muddy Waters (eredeti nevén: McKinley Morganfield) ,,Two Trains Running”, a saját szerzeménynek számító ,,East-West”, illetve a The Monkees zenekar alapító tagja, Michael Nesmith által szerzett ,,Mary, Mary” voltak.
A zenekar bemutatkozó albumán - melynek címe The Paul Butterfield Blues Band (1965) volt - a quintet mellett játszott Mark Naftalin billentyűs is, aki ekkor még csak vendég zenészként működött közre a felvételek készültekor. Ezen az albumon viszont már teljes értékű zenekari tagként játszott. Sam Lay dobost Billy Davenport váltotta fel, aki elődjénél a jazz műfaj iránt jóval nyitottabb volt.
A lemezen az alábbi zenészek működtek közre: Paul Butterfield (szájharmonika, ének), Mike Bloomfield (szólógitár), Alvin Bishop (ritmusgitár, ének), Mark Naftalin (zongora, orgona), Jerome Arnold (basszusgitár) és Billy Davenport (dob).
Az album, mely - hangsúlyozottan pozitív értelemben - egy kissé eklektikusra sikeredett, talán a zenekar és az 1966-os év egyik legjobbja lett.
Első oldal:
1. ,,Walkin' Blues"
2. ,,Get Out Of My Life, Woman"
3. ,,I Got A Mind To Give Up Living"
4. ,,All These Blues"
5. ,,Work Song" (instrumental)
Második oldal:
1. ,,Mary, Mary"
2. ,,Two Trains Running"
3. ,,Never Say No"
4. ,,East-West" (instrumental)
Források: Discogs, Wikipedia
Az Aprodite’s Child egy progresszív rock zenét játszó, igen kalandos életű, eredetileg görög zenekar volt. Az alap felállása 1967-ben quartet volt, de ez csupán egy kislemez erejéig maradt így, melynek címe: ,,Plastics Nevermore/The Other People” (Philips 40536) volt. A kislemez az Amerikai Egyesült Államokban jelent meg és viszonylag kevés visszhangra talált. A lemezen közreműködtek: Vangelis Papathanassiou (billentyűsök, ének), Demis Roussos (basszusgitár, ének), Loucas Sideras (dob) és Silver Koulouris (gitár).
Az angol Yardbirds zenekar két szempontból is különlegesnek számított. Egyfelől az 1964-es ,,Five Live Yardbirds” (Columbia Records 33SX 1677) című bemutatkozó albuma koncertfelvétel volt, másfelől utolsóként kiadott ,,Little Games” című albuma éppen a zenekar hazájában nem került 1967-ben kiadásra.
Csak kevesen tudják, hogy a ZZ Top zenekar két, a hatvanas években már ismert amerikai zenekar tagságából alakult meg. A háromtagú zenekar két tagja, Dusty Hill basszusgitáros, énekes és Frank Beard dobos az American Blues együttes soraiból érkezett, míg a gitáros, énekes a Moving Sidewalks zenekarban ért el sikereket. Az American Blues zenekarnak két albuma (,,American Blues Is Here", ,,Doing Their Thing") jelent meg 1967 és 1968 között, míg a Moving Sidewalks együttesnek 1968 végén jelent meg az egyetlen ,,Flash" című albuma.
Források: Discogs, Wikipedia