:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-6631857-1457046181-5496.jpeg.jpg)
Blue Cheer: New! Improved! (1969)
Kiváló blues rock és pszichedelikus zenét játszó zenekar volt az amerikai Blue Cheer. Harmadik albumának címe ,,New! Improved!” volt. Címéből adódóan az előző két albumhoz képest kissé másmilyenre, visszafogottabbra sikerült. A lemezt a Philips Records jelentette meg kizárólag sztereó (PHS 600-305) változatban. Megjegyzendő, hogy ebben az időben (1969 és 1970 környékén) az Egyesült Államokban monó változatokat kizárólag rádióállomásoknak és DJ-knek jelentettek meg a lemezkiadók jellemzően promóciós céllal.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-1314116-1572902876-6373.png.jpg)
A lemez felvételeire 1969 elején került sor a kaliforniai Hollywoodban lévő Amigo Studiosnál. Az album áprilisban került a lemezboltok polcaira. Nem volt szokványos, mivel mindkét oldalán eltérő hangzásvilágú és eltérő zenekari felállású felvételek voltak hallhatóak. De nem csupán ez volt szokatlan az album tekintetében, hanem az is, hogy az első oldal hangzása a másodikhoz képest gyengébbre sikerült. A basszus hangok szinte alig hallhatóak. Feltehetően a hangmérnök nem járt el elég körültekintően. Ellenben a második oldal teljesen rendben volt.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-1314116-1572902875-7346.png.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-1314116-1572902875-9765.png.jpg)
A lemezt zenei sokféleség jellemezte. Hangzásában már közelít a későbbi nyugodtabb rockos hangzáshoz, ekkor még nem volt az orgona használata annyira domináns. Az album három legjobb felvétele érdekes módon az első oldal első három száma volt (,,When It All Gets Old”; ,,West Coast Child Of Sunshine”; ,,I Want My Baby Back”). Említést érdemel ugyancsak az első oldalról a Bob Dylan-szerzemény feldolgozása, az ,,It Takes a Lot to Laugh, It Takes a Train to Cry”.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-6767855-1456274388-7047.mpo.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(90)/discogs-images/R-6767855-1456274392-6929.mpo.jpg)
A lemezen a következő zenészek hallhatóak: Dickie Peterson (basszusgitár, ének), Paul Whaley (dob), kizárólag a lemez első oldalán Bruce Stephens (gitár) és Ralph Burns Gellogg (billentyűs hangszerek), valamint kizárólag a második oldalon Gayle McCormick (vokál), Randy Holden (gitár).
A felvételek az alábbiak:
Első oldal:
1. "When It All Gets Old" (Ralph Burns Kellogg)
2. "West Coast Child Of Sunshine" (Bruce Stephens)
3. "I Want My Baby Back" (Bruce Stephens)
4. "Aces 'n' Eights" (Ralph Burns Kellogg, Dickie Peterson, Bruce Stephens)
5. "As Long As I Live" (Dickie Peterson, Bruce Stephens)
6. "It Takes A Lot To Laugh, It Takes A Train To Cry" (Bob Dylan)
Második oldal:
1. "Peace Of Mind" (Randy Holden)
2. "Fruit & Icebergs" (Randy Holden)
3. "Honey Butter Lover" (Randy Holden)
Források: Discogs, Wikipedia
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-4471971-1365843449-6035.jpeg.jpg)
Nagyszerű vígjátékot készítettek az olaszok 1963-ban Totó főszereplésével. A film címe: "A monzai barát” volt. A film betétdalát Adriano Celentano és Don Backy énekelték. Don Backy neve alatt egy kislemez is megjelent, melyen a film előbb hivatkozott "La Carita” című betétdala is hallható volt. További két dal is szerepelt a kislemezen, de ezúttal nem a filmzenéből, hanem kizárólag Don Backy előadásában: az "Amico” és a "Dimmi Cosa C’É”.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-2979633-1410424493-8036.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-3622105-1474740526-5983.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-2980221-1310232741.jpeg.jpg)
A Small Faces zenekar első három albumán hallható felvételek között több átfedés is van. Az 1966-ban kiadott, a zenekar nevét viselő és az 1967-ben kiadott "From the Beginning” album egyaránt tartalmazta a "Sha-la-la-la-lee”, valamint a "What’cha Gonna Do About It” című számokat. A "From the Beginning” és a harmadik - ugyancsak 1967-ben kiadott - "Small Faces” (háromszor írva a lemezborítón a zenekar neve, ezzel utalva arra, hogy harmadik album) albumon egyaránt hallható volt a "(Tell Me) Have You Ever See Me” című felvétel.
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-1773793-1242461818.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-4017902-1361971900-8539.jpeg.jpg)
:format(jpeg):mode_rgb():quality(40)/discogs-images/R-1431998-1221024602.jpeg.jpg)
Az 1960-as évek végén divatba jött az úgynevezett keretes zenei szerkezetű lemezek készítése. Ezeknél az első oldal első felvétele és a második oldal vége szinte azonos volt. Az angol Free zenekar "Tons of Sobs” című lemezén - mely 1969-ben látott napvilágot - egy akusztikus gitáros bevezető és lezáró felvétel hallható. Nincs ez másként a Steamhammer együttes ugyancsak 1969-ben kiadott első albumával sem, mivel azon elektromos gitár és az eső hangja hallható a lemez elején és végén. Ugyanilyen érdekes az első Blood Sweat and Tears együttes "Child is Father to the Man” című 1968-ban megjelent albuma is. Itt is közel azonos bevezető és záró dallammal találkozhatunk, mely a lemez számainak rövidített zenei részeinek kivonatát tartalmazza.
Források: Discogs, Wikipedia
